Rólunk írtákA nagymegyeri magyar iskolák újraindításának 60.évfordulójára
A nagymegyeri magyar iskolák újraindításának hatvanadik évfordulójára emlékezett a közelmúltban a Csemadok helyi szervezete, valamint a városi művelődési központ. A baráti találkozó vendége vendége Csicsay Lajos volt, mellette Belucz János, idősebb Néveri Sándor, Molnár János, Szuh Kálmán, Tánczos Tibor és Varga Frigyes emlékezett a hőskorra. Ki gyermekként, ki kezdő pedagógusként, ki Nagymegyeren, ki Dél-Szlovákia más településein élte meg a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, amikor a jogfosztottság évei után újra megnyitották kapuikat a magyar iskolák. A találkozón természetesen az is szóba került, milyen jelentőséggel bírnak napjainkban a magyar iskolák, az oktatás minősége, az iskolahálozat folyamatos fejlesztése-nemcsak a szlovákiai magyar közösség, hanem egy-egy település, adott esetben Nagymegyer jövője, a város fejlődése szempontjából. A megemlékezés kapcsán Varga László tanár, helytörténész szerkesztésében egy emlékfüzet is napvilágot látott, amelyben személyes beszámolók, visszaemlékezések olvashatók. Mindenképpen említést érdemel a kiadvány fotóanyaga-ma már csak a családi albumokban sem igen találhatók meg hasonló, sok évtizedes osztályképek, az iskolai élet különböző oldalait (a kötelező brigádokat, tanulmányi kirándulásokat) dokumentáló fényképek sorozata. Egy különleges életpályát isbemutat az emlékfüzet-Hencz Pálét, aki a két világháború között kántortanítóként volt a csallóközi kisváros pedagógiai, társadalmi és egyházi életének egyik motorja, majd 1950-ben minden tekintélyét latba vetette, hogy megfelelő számú gyereket toborozzon az újrainduló magyar iskolába, melynek igazgatója lett. Nem egy családnál elérte, hogy az 1946 óta működő szlovák iskolából íratták át gyermekeiket a szülők. Egyéb feladattal is meg kellett küzdenie :részben képesítettlen fiatalokból szervezte meg az első tantestületet. Kollégáinak nemcsak szakmát, hanem tartást is tanított. A ma már több mint 80 éves Kovács Klára saját bevallása szerint több mint 50 éve nem viselt kendőt, mert egy esős napon Hencz Pál ezekkel a szavakkal róta meg :" Jegyezze meg kolléganő, hogy a magyar tanítónő sohasem viselhet kendőt, csak kalapot. " ( Új Szó, Mészáros Zsófi, 2010. december 23. )
Hőseink emléke előtt tisztelegtünk
Fiatalok és idősek sosem látott számban gyűltek össze az aradi vértanúk kivégzésének gyásznapján Nagymegyeren,hogy fejet hajtsanak mártírjaink emléke előtt."A megosztottság nem vezet jóra.Közös,tudatos összefogással érhetjük csak el,hogy itt,aCsallóközben megőrizhessük magyarságunkat,érvényesíthessük jogainkat és képviselhessük érdekeinket.A történelmi hősök iránti tisztelettel,s a jövő nemzedékek iránti felelőséggel"-mutatott rá ünnepi beszédében Néveri Sándor alpolgármester,az MKP helyi szervezetének alelnöke.A megemlékezés hangulatának ünnepélyességéhez Soóky Marián konferanszié,Csémi Andrea versmondó,valamint a Nyugdíjasklub Nefelejcs Kórusa is nagy mértékben hozzájárultak.Dr.Szaiff József honvéd-orvos sírjánál koszorút helyezett el Sándor Zoltán,Magyarország szlovákiai nagykövetségének tanácsosa is.Az ünnepséget állófogadás követte,amelyen több mint száz vendég tette tiszteletét. (MKP honlap)A nagymegyeri MKP és a Csemadok közös rendezvénye
Kellemes hangulatú,gulyás-és pacalfőzéssel összekötött baráti összejövetelt szervezett szeptember 16-án a Magyar Koalíció Pártjának nagymegyeri szervezete a Csemadok helyi alapszervezetével karöltve.A kultúregyesület részéről Varga László elnök üdvözölte a több mint száz jelenlevőt,a rendezvényen fellépett a Csiribiri Gyermek Néptáncegyüttes.Néveri Sándor alpolgármester és az MKP helyi szervezetének alelnöke hangsúlyozta a két szervezet kiváló együttműködését,továbba rámutatott az előttünk álló,társadalmi-politikai szempontból fontos események tétjére.Hangsőlyozta: a novemberi önkormányzati választások,valamint a jövő évben esedékes népszámlálás közösségünk összefogását,nemzeti identitásunk erősítését követeli meg.(MKP honlapja) Méltóságteljesen ünnepeltünk - Szent Istvánra emlékeztek régiónkban is
Városunkban is méltó módon emlékeztek meg államalapító királyunkról. Nagymegyeren felavatták Kovács László nemrég elhunyt esperes-plébános helyi emlékoszlopát, amelyet édesanyja leplezett le, Bauer Edit európai uniós képviselő társaságában. A nagy tiszteletben álló pap jelentős érdemeket szerzett a helyi Szent István emléknapok megszervezésében. Az ő javaslatára nevezték át a Győzelmes Február utcát nagy uralkodónk emlékére – mutatott rá beszédében Varga László, a Csemadok városi szervezetének elnöke. Ezután a helyi önkormányzat vezetői és a vendégek megkoszorúzták Szent István domborművét. Izsapon ugyancsak felavatták az új közösségi házat, amelynek vezetője Belucz Ida lett. Megrendezték a főzőversenyt is, melynek során hagyományos magyar ételeket főztek a hazai, továbbá a magyarországi és csehországi résztvevők. A Bindics Imre mesterszakács – a szlovák köztévé főzőversenyének nyertese –, továbbá Bittera Zsuzsa és Radoslav Macháček, a csehországi Chropině polgármestere alkotta zsűri végül a Nagymegyeri Hírnök csapatát hirdette ki győztesnek. Ezzel Pőthe Róbert, Csomor László és Sóky László megvédte tavalyi elsőségét.
(Vladislav Kmeť, Nagymegyeri hírmondó, 2010/5 ) Tragédiákra emlékeztek
Közelmúltban emlékeztek meg a város történelmének egyik legsötétebb napjairól, amikor hatvanhat évvel ezelőtt koncentrációs táborba hurcoltak el mintegy 500 zsidó polgárt, akik közül 418-an sosem tértek vissza, mert odavesztek. A tragikus eseményre a helyi emléktábla előtt emlékezett Varga László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke és Radnóti Zoltán budapesti rabbi, aki többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a barna veszedelem nem múlt el, az újnáci és más szélsőséges szervezetek ismét erősödnek Közép-Európában is, amit nem nézhetünk tétlenül. A kegyeletes rendezvényen fellépett a Bárdos Lajos Vegyes Kar. Zakál Gyula pedig szavalatával járult hozzá az emlékünnepség színvonalához. Ezután zsidó imák hangoztak el. (Vladislav Kmeť, Nagymegyeri Hírmondó 2010/4 ) További cikkeink... |
Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete
