Rólunk írták

Évről évre színesebb a műsor

Szent István napja mindenütt a világban a magyarok egyik legfontosabb ünnepe. Államalapító királyunk szentté avatásának évfordulóját mindenfelé ünnepségek kísérik. Ebből Nagymegyer sem marad ki, hiszen a rendszerváltás óta minden évben többnapos rendezvényre kerül sor augusztus 20. körül. Ez egyúttal a búcsú időpontja is a városban.

Idén augusztus 17-19. között zajlottak le – mint a 20-ához legközelebb eső hétvégén – a XXII. Szent István Kulturális Napok. A rendezők – talán a tavalyi, esőáztatta Corvin Mátyás Napokból okulva –egy nagy sátorba helyezték a színpadot. Az aggodalom azonban szerencsére feleslegesnek bizonyult, az időjárás pártfogásába vette az ünnepet, hiszen mindenütt ragyogó napsütés tette teljessé a rendezvényeket. Városunkban hagyományosan sokoldalú kulturális és gasztronómiai kínálat fémjelzi az eseményt, és örömteli módon egyre nagyobb súllyal vesznek részt benne a civil szervezetek is. Természetesen vezető szerepet játszik a zene, hiszen a fellépők sokaságában mindig van egy-két nagyhírű együttes, amely jelentős tömeget vonz. Tavaly a Benkó Dixieland Band fellépését kísérte a legnagyobb érdeklődés, idén pedig a változatosság jegyében a rock és a pop felé fordultak a szervezők. Pénteken a 2009-ben újraalakult, legendás Dinamit, szombaton pedig az elmúlt években egyre sikeresebbé vált Magna Cum Laude töltötte meg a színpad előtti sátrat. Jó választásnak bizonyultak a sztárzenekarok, hiszen tekintélyes tömeget mozgattak meg, és hoztak ki a sétányra, bár a látogatottsággal egyébként sem volt gond. A fő előadókon kívül több helyi és környékbeli együttes is megfordult a színpadon, úgy mint a Koráb, Big Man Band, Barátok, King Size, Undermind, Vox Megere, Csak Van és a Golddies. A Balatonfüredi Fúvósok lassan rendszeres fellépővé válnak nálunk, ezúttal a sétányon szórakoztatták a közönséget. Szerepet kaptak a táncosok is: a Csiribiri gyermek néptánccsoport és a City Dance Club moderntánc-csoport mutatta meg magát, a Megyer Tánceggyüttes két tagja pedig a népdalfeldolgozásokat is játszó Vox Megere fellépését színesítette egy táncbetéttel. Az idei ünnepségek egybeestek a felvidéki magyarság kitelepítésének és deportálásának 65. évfordulójával. A pénteki délután ennek szellemében telt. Több olyan magyarországi településről érkeztek vendégek, ahova megyeriek és izsapiak települtek kényszerűen. A küldöttségeket Néveri Sándor polgármester és Varga László, a Csemadok járási elnöke fogadta. A polgármester ekkor, a Csemadok-elnök pedig az emlékoszlopnál tartott megemlékezésen mondott beszédet. Mindketten kiemelték, hogy az áldozatokat megilleti az erkölcsi és az anyagi kártérítés. Az eseménnyel egybekötve nyitották meg a Városi Művelődési Központban a történelmi emlékkiállítást, ahol a magyarok 65 évvel ezelőtti meghurcoltatásának tárgyi emlékeit, iratait tekinthették még az érdeklődők. A megnyitóünnepségen részt vett Szarka Gyula történész, a (cseh)szlovákiai magyarság történetének elismert szaktekintélye is. A találkozót ökumenikus istentisztelettel zárták. Eközben a sétányon is megindult az élet, és a felcsendülő zene mellett megnyíltak a bornapok, az utcát szegélyező fakunyhók mentén. Szombaton a Tekergők és a 23. sz. Arany János cserkészcsapat által szervezett kerékpártúra indította a napot a sportpályán, miközben elkezdődött a bográcsfesztivál szabadtéri sütő- és főzőversenye. A túrázók célba érése és az ételek kiértékelése után ismét ökumenikus istentisztelet következett, majd Duka-Zólyomi Árpád részvételével megkoszorúzták Szent István szobrát. Eközben a sétányon már javában zajlott a rockzenével kísért borkóstoló. Természetesen idén sem hiányozhatott a kézműves termékek kirakodóvására, valamint a gyermekek jókedvét biztosító légvárak. A fürdő melletti parkolóban felállított búcsús hinták és játékok a nagyobbak számára is szórakozást biztosítottak. A vasárnapi ünnepi szentmisével vált teljessé a Szent István napi búcsú. Az istentiszteletet különleges vendég, Dr. Stella Leontin kanonok, címzetes prépost, főesperes, balassagyarmati plébános celebrálta. A közönség elégedett lehetett, hiszen változatos műsorral zajlott le a hétvége, ezt pedig a szép számú közönség igazolta. Még késő esténként is sokan voltak a sétányon, hogy élvezzék a város legnagyobb rendezvényének hangulatát. A szervezők ezúton köszönik a támogatást mindenkinek, aki a maga módján támogatta a rendezvényt.

Nagymegyeri hírmondó, 2012/8  VKL

Mátyás király ünnepe Nagymegyeren

Az ötödik alkalommal megrendezett eseménysorozat április 27. és május 1. között zajlott a termálfürdő előtti sétányon és a Mátyás-fánál, de néhány programot a tájháznál, a művelődési otthonban és a helyi magyar gimnáziumban is megtekinthetett az érdeklődő.

A kínálatban volt fotókiállítás, történelmi vetélkedő, népművészeti délután, májusfa felállítása, körzeti borkiállítás, Kovács-Magyar András előadása, játszóház, a gyerekeket óriáscsúszda, ugrálóvár, arcfestés, lufihajtogatás, Mátyás király korabeli középkori mutatványok, fegyverbemutató, zsonglőrködés is várta.

A helyi önkormányzat, Csemadok, művelődési otthon, gimnázium és a kertészkedők szervezete által rendezett kulturális napokon több folklórcsoport is, mint az Igricek, a Csiribiri, a Kis Megyer, az Apró Megyer, a Csilizke és a Megyer Táncegyüttes, valamint a helyi City Dance Club moderntáncosai mutatkoztak be. A legtöbb közönséget a magyarországi mulattatós zenei műfaj képviselője, Lagzi Lajcsi és zenekara vonzotta a tegnap esti fináléban.

Paraméter, 2012.5.2. Kovács Zoltán

Varga László történelemtanár kapta az idei Patria-díjat

 

Mélföldkövek címmel pénteken és szombaton az érsekújvári járásbeli Udvardon tartották a helytörténészek XVI. országos találkozóját. A konferencia idei témája a kitelepítés és a deportáció.

A Pro Patria Honismereti Szövetség, a Csemadok Országos Tanácsa, a somorjai Bibliotheca Hungarica, Udvard Község Önkormányzata, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya  és Udvardi Alapszervezete szombaton átadta a Patria-díjat Varga László történelemtanárnak, helytörténeti kiadványok szerzőjének, aki kutató munkára biztatta a diákjait is.

A méltatásban elhangzott, hogy a díjazott számos értékes munkát mondhat a magáénak. Ezek közül kiemelték az Amikor elindult a vonat címűt, melyben a Nagymegyert és környékét érintő települések lakosaink deportálásával és kitelepítésével foglakozik. A rendezvényen megnyitották a Nyelvében él a nemzet című kiállítást.

Koncsol László, a honismereti szövetség elnöke személyes emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel a kitelepítés és deportálás kapcsán. Popély Árpád történész Lakosságcsere vagy kitelepítés, Momko Miloš  történész-levéltáros  pedig a Magyarországi Szlávok Antifasiszta  Frontja címmel tart előadást. A rendezvényen részt vett Vadkerty Katalin történész is.

Végh László, a Bibliotheca Hungarica gyűjtemény igazgatója,  A hontalanság éveinek irodalma 1990 után című előadásában számolt be a könyvtári állományról, a témát feldolgozó szakirodalomról.

Új Szó, 2012. április 29. Száz Ildikó

A márciusi ifjakról emlékeztek meg

NAGYMEGYER - Új helyszínen tartottak megemlékezést az 1848/1849-es magyar szabadságharc és forradalom 164. évfordulóján a csallóközi városban.

A korábbi években Szeghy Zsigmond honvéd sírjánál zajlott az ünnepi esemény, idén Nagy Rátz József egykori városbíró, nemzetőrparancsnok felújított síremlékénél koszorúztak. Mindkét sír a helyi református temetőben található.

A magyar nagykövetségről Bényi Katalin konzul és Sándor Zoltán tanácsos volt jelen a rendezvényen. Ünnepi beszédet Varga László, a Csemadok helyi s egyben járási szervezetének elnöke, valamint Bényi Katalin tartott.

A megemlékezés alkalmából a város önkormányzatán kívül még a Magyar Koalíció Pártja és a Híd párt helyi szervezete, a magyar nagykövetség, valamint nagymegyeri intézmények és társadalmi szervezetek is elhelyezték koszorúikat Nagy Rátz József síremlékénél.

A katolikus egyházat mons. Szakál László János esperes-plébános, a református egyházat Szabó András esperes képviselte a március 15-i ünnepségen, melyen Csémi Andrea versmondó és a helyi Nefelejcs népdalkör is közreműködött.

A tegnapi rendezvény szervezői, a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok és a városi művelődési központ ma este hat órától ünnepi emlékestre várja az érdeklődőket a művelődési otthonba, ahol a Zúg március című műsorral várja az érdeklődőket. Fellépnek a Bartók Béla Alapiskola, a Janiga József Művészeti Alapiskola tanulói, valamint a Vox Megere együttes.

Kovács Zoltán

Paraméter, 2012.3.16.

Bemutatjuk: Varga László nagymegyeri népművelőt

Varga László népművelő, történelemtanárral a Katedra lap közölt riportot. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának s nagymegyeri alapszerveztenek az elnöke, a nagymegyeri falumúzeum gondoka vall életéről, munkásságáról.

Varga László 1948. június 12-én született, mely dátum igencsak ismerős a szlovákiai magyarok történetében, ugyanis rá egy napra június 13-án Pozsonyban a legfelsőbb szlovák politikai körökben felvetették a lehetőségét annak, hogy egy magyar kulturális szövetség létrejöhessen, és magyar nyelvű lapok jelenhessenek meg Csehszlovákiában. Olyan társadalmi mozgásokba született bele, amelyek meghatározták egész életútját. Tizennyolc éves korában lett szülőfalujában Tósnyárasdon a helyi CSEMADOK szervezet tagja, majd két évre rá annak elnöke. Négy évig a Dunaszerdahelyi Területi Választmány titkára volt, majd mostani elnöke. A galántai gimnáziumban eltöltött évei során számos tanár gyakorolt rá hatást, szívesen említi egykori tanárait: Mórocz Károlyra, aki a néprajzot, Pukkai Lászlóra, aki a történelmet szeretette meg vele, és a többi tanárára is. A középiskolai tanulmányok után, egy évet tanított Jókán, mint alapiskolai helyettesítő tanár, s aktívan kapcsolódott be minden tanításon kívüli munkába, illetve a sportéletbe is. A következő tanévben immár egy sikeres felvételit követően lett a Comenius Egyetem Bölcsészeti karának hallgatója Pozsonyban, ahol történelem neveléstudományi szakot tanult.
A tanári oklevél megszerzése után tanulmányait befejezve feleségül vette egykori gimnáziumi iskolatársát Lancz Etelkát, aki szlovák – magyar szakon végzett Nyitrán. Az egyéves kötelező katonai szolgálat után Szuh Kálmán a nagymegyeri gimnázium igazgatója jóvoltából, tanári állást és szolgálati lakást kaptak Nagymegyeren. Azonban nem sokáig maradtak ezen a számára ideális helyen, mivel az évek során három gyermekük született, s a gyermekgondozási szabadság után feleségének felkínált munkalehetőségek nem mindig Megyeren voltak.
Pályafutását mégis a csilizközi Füzespusztán kezdte, ami akkoriban a Nagymegyeri Járáshoz tartozott. A pedagógusi tevékenységek összefonódtak az iskolán kívüli aktivitással, mely azt eredményezte, hogy nagyobb lelkesedéssel vállalt szerepet a kulturális életben, s a Csemadok életében, mely az iskoláknak biztosított egyfajta köteléket, mely manapság a legtöbb helyen megszakadt.
Különböző kulturális tevékenységeket hangolt össze, mely közösségformáló ereje még ma is él, s például szolgálnak a Dél- Szlovákiai magyar településeken található tájházak és falumúzeumok, melyek közül a megyerit látja el gondnoki feladataival. Nagymegyeri tevékenységeit a városi önkormányzatban valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében mutatta meg. Számos emlékművet avattak a városban a magyarság együvé tartozásának szimbóluma értelmében, s a hagyományok őrzését is vállalta a városi krónika vezetésével, melyet 1996 óta ír.
Helytörténetírással a kilencvenes évek óta foglalkozik, s gyakorta látogatta, mind Magyarország, mind a régió levéltárait, rádöbbenve arra, hogy a városnak még fel nem tárt történelmi múltja van. Munkáját segítette Tánczos Tibor, aki már régebben is kutatta a város történetét, de segítségére voltak a Csemadok vezetőségi tagok is. Ezen munkássága alapján született meg a Város a hadak útján című önálló kötete 2001-ben. A kötet további tizenhat része az első és második világháború megyeri áldozatairól, a deportálásról, a lakosságot sújtó embertelenségről szól.
Sokoldalú munkásságáért megkapta az Dunaszerdahelyi Területi Választmány díszoklevelét, majd a Komáromi Zsidó Hitközség kitüntetését, s a számára legkedvesebb, hogy számos Izraelben élő nagymegyeri zsidó család küldött neki köszönőlevelet. Pedagógusi pályáját harmincnégy évig végezte, míg 2010-ben nyugdíjba vonult. Ma is büszkén emlékszik munkásságára, s köszönettel illeti feleségét, kinek támogatása és kitartó ereje adott rengeteg kitartást az önként vállalt társadalmi munkájának végzésében.
A Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete február elején tartotta az évzáró taggyűlését, melyen Varga László úgy fogalmazott, hogy az ezredforduló körüli években megváltoztak a körülmények, a családok nehéz anyagi helyzetben élnek, a magyarságtudat megtartása háttérbe szorult a napi gondok mögött. Elmondta, hogy a Csemadok feladata ezen változtatni, méghozzá a kultúra megtartó erejével. Kiemelte a szervezet sikeres közös rendezvényeit a várossal, a civil szervezetekkel, sőt Tápiógyörgye önkormányzatával is. Örömteli fejlemény az ifjúsági rendezvények megugró aránya: a 2010-es néggyel szemben 2011-ben már kilenc ilyen jellegű eseményben működött közre a Csemadok. Mindez azt mutatja, hogy az ifjúság igényli a kulturális életet, így van mire alapozni. - idézte az elnököt a Nagymegyeri Hírmondó.

Felvidék.ma, 2012. 2. 22. BT

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/32575-bemutatjuk-varga-laszlo-nepmuvelot

feed-image Hírkövető

joomla.org