Rólunk írták

A cél: fiatalítás

 

Januárban történelmi váltás történt a nagymegyeri Csemadok élén, hiszen több évtizedes vezetői munka után Varga László átadta az irányítást, és az újonnan megválasztott Bittera Zsuzsanna vette át tőle az elnöki teendőket. Vele beszélgettünk a szervezet legégetőbb gondjáról, és a fiatalok szerepéről.

Milyen megfontolásból vállalta el a megbízatást, és milyen tervekkel vág bele az új feladatba az eddigi alelnök?

Az eddigi elnök, Varga László már tavaly megkeresett azzal, hogy szeretné egy fiatalabbnak átadni a stafétát. Akkor még nem tudtam eleget tenni a kérésnek, mert levelező szakon egyetemi tanulmányokat folytattam. Úgy nem akartam elvállalni, hogy a nevemet adom hozzá, viszont a munkát nem én végzem el. Most viszont már változott a helyzet, és elvállaltam a felkérést, azzal a feltétellel, hogy a vezetőség sem ellenzi. A legfőbb feladatnak azt tartom, hogy kezdjünk valamit a tagság elöregedésével. Elég magas az átlagéletkor a szervezetben, ezért szükség lenne fiatal behatásokra, ötletekre, és általában a fiatalosabb szellemiségre.

Mi lehet az elöregedés oka, és mit lehet tenni ellene?

Azt látom, hogy a hagyományos, és talán kissé merev rendezvények – a jeles napoktól, évfordulóktól az emléktábla-leleplezésekig – nem érdeklik, nem mozgatják meg a fiatalokat, nem az ő nyelvükön szólnak. A megoldás pedig önmagában azt jelentené, hogy a fiatalok bejelentkeznek az elképzeléseikkel, ötleteikkel, amelyekre a kortársaik is fogékonyabbak. Szívesen várjuk a javaslatok, megoldási lehetőségeket, hiszen a Csemadok egy társadalmi szervezet, így a társadalomra is szükség van a jó működéséhez.

Nem lehetséges, hogy a fiatalok eleve azért nem törekednek a Csemadokba, mert nem látja a kortársait a rendezvényeken, és kívülről is látszik rajta a fiatalok hiánya?

Ezek sajnos egymással összefüggő gondok, de ez is közrejátszik. Talán egy fiatal úgy érzi, hogy ez egy számára idegen szervezet, ahol neki nincs keresnivalója. A megoldás módját még nem találtuk meg, de megszólításokat máris kaptam több korosztályból. Ez legalábbis biztató, hogy a szervezeten kívülről is látnak benne fantáziát, és van érdeklődés a belépésre. Csodát persze én se tudok tenni, de biztosan létezik másfajta megközelítése is a dolgoknak. A rendezvényeinket – amellett, hogy minden tiszteletem az eddigi szervezőmunkát elvégzőké – talán hozzá lehetne igazítani a társadalmi elvárásokhoz, igényekhez. A tavalyi év folyamán 36 rendezvényben működtünk közre, sűrűn tevékenykedünk, de ez magában nem látszik megoldani az említett problémakört.

A Csemadok is nyilvánvalóan véges költségvetésből gazdálkodik, így meg kell nézni, hogy mire költi a pénzt. Az irányelvek maradnak a régiek, vagy várható változás?

Az is felmerült már, hogy alább kéne adni a mennyiségből, és inkább a minőségre összpontosítani, ebbe beleértve a szervezet véges anyagi lehetőségeit is. Pozitív példaként említhetem viszont a májusfaállítást. Pár éve jött az ötlet, hogy visszahozhatnánk ezt a hagyományt. Az első éven még nem vonzott nagy érdeklődést, a későbbiekben viszont kidomborodott az esemény népünnepély jellege, és évek óta sok érdeklődő jön ki megnézni. Ez egy érdemes iránynak tűnik, ilyen módon nyitni az emberek felé. Ha odafigyelünk, hogy miben működünk közre, és ügyesen választjuk meg a témáinkat, akkor látok rá esélyt, hogy meg lehet mozdítani az embereket. Kiemelhetném Tarics Péter közelmúltbeli könyvbemutatóját, amely a vártnál nagyobb érdeklődést vonzott, fiatalok is ott ültek a közönségben, és jó híre ment a dolognak, mert azóta számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy hol lehet hozzájutni a könyvhöz. Ez is bizonyítja, hogy a jó témaválasztás mennyire fontos.

Miért lehet vonzó egy fiatal számára a Csemadok, miért tarthatja megfelelő terepnek a közösségi életben való részvételre?

Szükségünk van a megújulásra, így a fiatalok nem egy olyan szervezethez jönnének, amelynek csak azért kellenek, hogy több tagja legyen. Bátran ajánlom nekik, hogy nyissanak felénk, hiszen éppen az ő frissességük az, aminek helyet kell és helyet is akarunk találni. Bizonyos reformokra nyilván szükség van, és ezt velük együtt lenne jó véghezvinni.

Nagymegyeri Hírmondó, 2013 március,  VKL

 

Korszakváltás a megyeri Csemadoknál

 

Megszokott módon, február elején tartotta évzáró ülését a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete. Az esemény mégis nagyobb jelentőséggel bírt a szokásosnál, ugyanis a szervezet tisztújítással kötötte egybe a február 3-i eseményt a művelődési ház nagytermében. Hosszú idő után elnökváltás történt.

A művelődési ház nagytermében tartott eseményen vendégként részt vett Néveri Sándor polgármester, Lapos Ildikó alpolgármester, Pongrácz Kálmán, a Városi Hivatal vezetője, továbbá a város oktatási intézményeinek és társadalmi szervezeteinek vezetői. A nyitányt a Csiribiri néptánccsoport, valamint a Bárdos Lajos Vegyeskar fellépése és Csémi Andrea szavalata biztosította. Az ülést Soóky Marián vezette le, a kultúrműsort követően Varga László foglalta össze utolsó elnöki évének tevékenységét. Ezután a szervezet anyagi gazdálkodását taglaló beszámoló és az ellenőrző bizottság beszámolója hangzott el. Az előző évekhez hasonlóan köszöntötték a jubilánsokat, majd ismertették a 2013-ban várható tevékenységeket.

Ezután következett a tisztújítás, amelyet az tett szükségessé, hogy Varga László 32 évi elnökség után már nem pályázott a megbízatása meghosszabbítására. A közgyűlés egyetlen induló jelöltként Bittera Zsuzsannát, a szervezet eddigi alelnökét választotta meg az elnöki tisztségbe. Varga László megköszönte az eddigi támogatást a városnak és a társadalmi szervezeteknek, majd sok sikert kívánt utódjának és az egész vezetőségnek. A megható pillanatot fokozta, hogy a jelenlévők felállva, vastapssal köszöntötték a leköszönő elnököt, akinek neve egy egész korszakot fémjelez a nagymegyeri Csemadok életében. Az ülés záróakkordjaként a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt.

Nagymegyeri hírmondó, 2013/1 -vkl-

 

Látjátok feleim...

A városi Csemadok-szervezet keretében működő, tavaly megalakult Nagymegyeri Fotóklub a fenti címmel rendezett tárlatot a helyi művelődési otthon emeleti kiállítótermében. A korábban meghirdetett pályázatra olyan fotográfiákat vártak a szervezők, amelyeket a város, beleértve Izsapot is, hat temetőjében és három templomában készítettek alkotóik. A megnyitón Soóky Marián, a Csemadok városi szervezete vezetőségi tagjának kalauzolásában ismerhették meg röviden a fényképeken látható helyszíneket a jelenlévők, amit Katona Eszter szavalata és Paksi Szilvia éneke előzött meg. A fotóklub vezetője, Virágh Mária beszédében elmondta, hogy a téma megválasztásával az elődeink iránti tisztelet mélyebb megélését, gyökereink fontosságát szerették volna kihangsúlyozni. Annak ellenére, hogy a fotók elkészítése a megadott helyekhez volt kötött, végül tizenketten kapcsolódtak be a pályázatba, főleg helyi és környékbeli képírók. Az elkészített hatvanhat munkából az Érsek József fotós által vezetett szakmai zsűri végül harmincat választott ki a tárlat anyagába. A díjazott fotográfusok között ott volt Házi Zsolt, Ivancsik Péter, Fábik István, továbbá Pszota Pál, aki a kiállítás különdíját kapta. A pályázat többi részvevője emléklapot vehetett át a rendezőktől. A kiállítás, melyet Néveri Sándor polgármester is megtisztelt, egyébként a most zajló XX. Nagymegyeri Besnyei György Kulturális Napok egyik rendezvénye. A Csemadok alapszervezetének, a fotóklubnak és a művelődési otthonnak a segítségével megvalósult tárlatot november 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Kovács Zoltán, Csallóköz, 2012/46. szám

 

Tápiógyörgyén vendégeskedtek a nagymegyeriek

Kedves meghívásnak tettek eleget a nagymegyeri cserkészek és a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének küldöttsége 2012. szeptember 15-én, Tápiógyörgyén, ahol a II. világháború alatt a községben elszállásolt lengyel menekült katonákról emlékeztek meg. A rendezvényre a helyi civil szervezetek összefogásával, Németh Csaba szervezésében került sor. A gazdag, igényes program lengyel - magyar nyelvű ünnepi szentmisével kezdődött, ahol cserkészeink a füleki cserkészcsapat tagjaival közösen, mintegy élő díszletként emelték az esemény színvonalát. Ezt egy kétnyelvű emléktábla felavatása követte a templomkertben, a következő felirattal: Az 1939-ben Lengyelországot ért hitleri és szovjet agressziót követően a falu segítőszándéka, vendégszeretete mellett számos lengyel katona talált menedékre a községben, melynek Szent Anna templomában mondtak imát hazájuk szabadságáért. Az ezt követő történelmi előadáson Dr. Kapronczay Károly történész ismertette az események hátterét, azokat a történéseket, amelyek során lengyel katonák, sőt civilek kerültek elszállásolásra több magyarországi településen. A továbbiakban a helyiek visszaemlékezései, a lengyel katonákkal kapcsolatos élményeik felelevenítése következett. A falu lakosai együttérzéssel fogadták a mintegy 400 katonát, akik igyekeztek aktívan bekapcsolódni a közösség életébe. Munkát vállaltak a helyi gazdáknál, részt vettek a szüreten, együtt ünnepelték a karácsonyt. Közben barátságok kötődtek, szerelmek születtek. Két házasság is köttetett, s ezeknek a családoknak a leszármazottai is részt vettek a rendezvényen.Az ünnepi megemlékezést kiállítás egészítette ki, melyen a katonák képi, írásos emlékeinek bemutatására került sor. A programot záró ünnepi vacsora után Németh Csaba a szervezők nevében megköszönte a nagymegyeri küldöttségnek, hogy részvételével hozzájárult a méltó megemlékezéshez.

Nagymegyeri Hírmondó, 2012. október

Balog Csaba nagykövet Nagymegyeren kezdte országjárását

Egynapos látogatáson Nagymegyeren járt Balog Csaba Magyarország szlovákiai nagykövete és felesége, akiket Néveri Sándor, az alsó-csallóközi fürdőváros polgármestere és felesége fogadott. A nagykövet az ősszel több felvidéki településen tesz hasonló utat.

Néhány nap alatt másodszor látogattak el Magyarország pozsonyi nagykövetségének legfőbb képviselői Nagymegyerre. Október 6-án az aradi vértanúk emlékére rendezett megemlékezésen Morován Zsolt konzul tette tiszteletét, október 10-én pedig Dr. Balogh Csabát, Magyarország szlovákiai nagykövetét felesége társaságában egésznapos protokoll-látogatáson fogadta Néveri Sándor, az alsó-csallóközi fürdőváros polgármestere és felesége.
Nagymegyer volt az első település, amelyet a most ősztől esedékes látogatások alkalmával felkeresett a nagykövet. Balogh Csaba elmondta, hogy egész Szlovákia területén tesz hasonló utakat – elsősorban a jelentősebb városokba –, ugyanakkor kiemelten kezeli a magyarlakta vidékeket. Az ország déli részén így nemcsak városokat, hanem kisebb településeket is sorban felkeres tájékozódás, valamint az önkormányzatokkal való ismerkedés végett.
Nagymegyeren a közös programot egy reggeli informális tárgyalás nyitotta Néveri Sándor polgármesterrel. Ezután meglátogatták a Bartók Béla Alapiskola nulladik ill. elsős osztályait, majd a módszertani vezetőkkel folytatott beszélgetés után a nagykövet házaspár könyvcsomaggal ajándékozta meg az intézményt. A művelődési házban jelenleg futó kiállítások megtekintése után Balogh Csaba találkozott a Magyar Közösség Pártja, valamint a Most-Híd és a Csemadok helyi szervezetének vezetőivel. Eközben a nagykövet felesége, Dr. Hetey Ágota a polgármester felesége, Néveri Varagya Szilvia kíséretében felkereste Nagymegyer neves helyi cukrászdáját, később tiszteletüket tették a Termál Corvinus fürdőben, majd pedig a VMCM ifjúsági központban találkoztak fiatalokkal, valamint az intézmény vezetőivel. Néveri Sándor meghívására végül egyórás kötetlen beszélgetéssel zárult a program.
„Az ilyen látogatások célja, hogy tisztább képet kapjak az országról, a települések és az önkormányzatok munkájáról, a helyi viszonyokról. A polgármester úrral már korábbról személyesen ismerjük egymást, így különösen nagy örömmel jöttem Nagymegyerre" – árulta el hazautazása előtt a nagykövet.

 

feed-image Hírkövető

joomla.org