1848 – amikor nem a kifogásokat keresték
Nagymegyeren a református temetőben Nagy Rátz József egykori városbíró síremlékénél emlékeztek az 1848/49-es magyar forradalomra és szabadságharcra az önkormányzat és a Csemadok-alapszervezet rendezésében. A koszorúzással egybekötött rendezvényen többek között megjelent Mátyás Áron, a pozsonyi magyar nagykövetség attaséja, Érsek Árpád közlekedési miniszter, Lojkovič Sámuel polgármester, Mikóczy Dénes alpolgármester. Közreműködtek a magyar alapiskola, a kereskedelmi akadémia és a gimnázium diákjai, akiknek az alkalomhoz készített műsorát Vígh Zoltán kísérte gitáron. Soóky Marián tanár ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte: „1848. március 15-e a magyar történelem talán legbátrabb napja. A magyarságnak választania kellett, hogy milyen jövőt akar. A magyarok bölcsek voltak, mert belátták, hogy változásra van szükség. Felismerték, hogy változást csak összefogással lehet elérni. 1848. március 15-én nem a kifogásokat keresték, hogy miért ne cselekedjenek. Senki sem mondta, hogy mivel fúj a szél, esik az eső, hűvös van odakint, ne menjünk a múzeumhoz. És nem is az egyéni érdekeiket nézték. Nem arról szóltak az események, hogy megkérdőjelezzék, miért pont Petőfi ír verset, miért nem valaki más, vagy később, hogy miért pont Kossuth toboroz katonákat. Bölcsek voltak, és belátták, hogy egyénenként is csak akkor lesznek sikeresek, ha egy sikeres csoporthoz tartoznak. 1848-49 olyan másfél év volt, amellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodálatát – mondta a szónok, majd így folytatta : – Érdemes belepillantani 48 néhány hősének emlékeibe. Ezekből is kitűnik, hogy a forradalom résztvevői nem hősök, hanem hozzánk hasonló emberek voltak, akik napi gondjaikkal küszködtek, de kötelességüknek tartották a haza szolgálatát. Így kerülnek igazán közel hozzánk, így kerül hozzánk ez az ünnep is. Kossuth így emlékezett 1883-ban 1848-ra: »Azon igék, amelyek negyvennyolcban testté váltak, olyan formán teremtek, mint a magyar népdalok, melyek százezrek ajakán szólalnak meg anélkül, hogy tudnánk, kik a szerzőjük. A negyvennyolcas átalakulás egy építmény, amelyen az emberiség társadalmi progressziójának egész Európát bevilágító napfénye mellett emberöltők dolgoztak.«” Ezután Mátyás Áron felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett ünnepi üdvözletét, majd a nyugdíjasklub Kéknefelejcs daloskörének énekhangjai mellett az önkormányzat, pártok, intézmények, szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Nagy Rátz József síremlékénél. (bodnár gy.) www.parameter.sk , 2017. március 15.
|
Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete
