Életmű- és Közművelődési Díjakat adtak át Galántán

A Magyar Kultúra Napja alkalmából országos - immár hagyományos - emlékünnepséget tartottak Galántán.

Ennek keretén belül adták át az életműdíjakat azoknak a személyeknek, akik a kulturális szervezet életében fontos szerepet töltöttek be. Egyben az ünnepség keretén belül került sor a Csemadok Közművelődési Díj és a Gyurcsó István-díj átadására is.

Az ünnepséget mi más, mint a Himnusz nyitotta meg Csanaky Eleonóra előadásában. Majd a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula köszöntötte az egybegyűlteket, amit Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszéde követett volna, ám az időjárás viszontagságai miatt nem tudott eljutni Galántára, így az államtitkárság főosztályvezetője, Haraszti Attila olvasta fel Potápi levelét.

Ezután kerültek kiosztásra a Csemadok-díjak.

Csemadok-életműdíjban részesült:

Záhorszky Elemér (…)  Mitro László (…)Vas Ottó( ...)  Balogh Csaba (…)
Varga László (1948) Nagymegyer. „Varga László valósította meg legtisztább formájában és legeredményesebben is a Csemadoknak azt a célját, hogy minden olyan kezdeményezést, mely a magyar kultúra fejlődését segíti, a Csemadoknak kell fölkarolni, annak égisze alatt kell megvalósítani. Különösen a kilencvenes évektől kezdődően bizonyult célravezetőnek a Csemadok ilyen szerepének a szorgalmazása. Így lehetett ott maga Varga László és a Csemadok az énekkar, a Poloska Színház, a klubmozgalom, a tánccsoport elindításánál; a diákok segítségével gyűjtött anyagból a tájház létrehozásánál, a köztéri szobrok állításának kezdeményezésénél és kivitelezésénél. Ám jól tudta, hogy erős szervezeti élet háttere nélkül mindezt elvégezni nem lehet, ezért szorgalmazta mindenkor a nagymegyeri városi szervezet szervezeti életének megszilárdítását. Az ő vezetése alatt lett ez a szervezet az egyik legjobb az egész országban. Jelentős Varga László helytörténészi pályája is. Szűkebb és tágabb környezetének, elsősorban Nagymegyernek és környékének a történetét kutatta és kutatja napjainkig. Ezidáig összesen 23 kiadvány szerzője, társszerzője. A Csemadok történetét több kiadványban dolgozta föl, de foglalkozott a régió 1848-as történetével, az 1945-48-as kitelepítésekkel, a zsidók deportálásával. Nagymegyerről és Tósnyárasdról írott monográfiái a műfaj legkiválóbb alkotásai közé tartoznak" – mondta el róla Kovács László.(…)

A díjak átadásnál közreműködött és nívós előadást adott Szeredy Krisztina (énekművész), a Nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, Csanaky Eleonóra (szavalat), Bognár Hajnalka (énekes) és Ternóczky István zongorista.(…)

Az ünnepség részeként koncertet adott a Peredi Női Kar Jónás Katalin vezényletével, akik javarészt Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit adták elő (Egyedem, begyedem..., Levél az otthoniakhoz, Villő, Gergelyjárás).

tsák, Felvidék.ma, 2015. 1. 30.

joomla.org