Gazdag műsor és változatos időjárás

A Nagymegyeri Corvin Mátyás Kulturális Napok immár 7. ízben kerültek megrendezésre, az idei év során április 30. és május 3.- között. A májusfa állításakor még a tavalyihoz hasonlóan kegyesek voltak az égiek, ám a hétvégi programok lebonyolításába bizony jócskán beleszólt az időjárás.

A májusfaállítás hagyományosan a Corvin Mátyás Kulturális Napok nyitórendezvénye, mely a Csemadok helyi alapszervezete és a Városi Művelődési Központ összefogásának eredménye. Évről-évre egyre többen látogatnak el megtekinteni a fellépők műsorát, s megismerkedni a hagyományokkal, hogy azok ne merüljenek feledésbe.

A májusfaállítás alkalmával Sörös Angéla jóvoltából hallgathattak meg történelmi kitekintést a jelenlevők, elősegítve a hagyományok életben tartását, mely valójában a rendezvény célja is. Hasznos percek voltak ezek, hiszen többek között kiderült, hogy május elseje nemcsak a májusfa állításának ideje, de a fiatalság tavaszi örömünnepe is. A májusfaállítás legalább 600 éves szokás, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.  A magyar nyelvterületen a májusfaállításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt májusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított májusfa. A fa kivágása, hazaszállítása inkább titokban történt éjszaka, hajnali feldíszítése is inkább a legénybanda közös, bizalmas feladata volt.  Ez a szokás falvakban még napjainkban is jelen van. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Nem volt ez másképpen jelen esetben sem,a májusfaállításra látogatók ízletes borral, hagymás zsíoskenyérrel növelhették erejüket, hagymás zsíroskenyeret majszolhattak, frissítőkkel olthatták szomjukat, miközben a fellépők között köszönthettük az Igricek ének- és citerazenekart, a Nyugdíjasklub éneklőcsoportját, akik még a rendezvény hivatalos vége után is vígan daloltak a tájház udvarán. Idén már színpad is létesült, a korábbi évekkel ellentétben nem az utcán kellett fellépniük a táncosoknak, ami a műsor színvonalát is növelte. Felléptek a Kis Megyer, Apró Megyer, Csilizke, Apró Csilizke gyermek néptáncegyüttesek, valamint a a tájház udvarán kézművesház kapott otthont: az aprócska gyermekek elsajátíthatták pl. a kosárfonás, papírvirág-készítés technikáját. Méltó helyet kapott a város történelmét felölelő emlékfal is, amely a kezdetektől-napjainkig mutatja be a város legfőbb eseményeit. Soóky Marián történelemtanárként felhívta figyelmünket, hogy a modern világban is fontos megőrizni a múlt szépségeit, hagyományait. (...)

 

Virágh Mária, Nagymegyeri Hírmondó, 2014 május

joomla.org